3. Ismerkedjünk!

-          Jó! – nevetett Stefy.

-          Gondolom, nincs más választásunk. – sóhajtott Clio.

-     Okés! Tehát, ezt úgy játsszuk, mint a felelsz-vagy-merszet, csak itt mindig felelni kell. – mosolygott Louis.

Leültünk egy körbe, én Maddie és Stefy közé, Maddie mellett Louis, mellette Zayn, Ő mellette Niall, Liam, Harry, Brigit, Clio és Vinny, bezárult a kör. Mivel Maddie a legfiatalabb, Ő kezdett. Pörgetett, és az üveg Brigiten állt meg.

-          Mi az, amit a legjobban utálsz? – mosolygott a húgom.

-   Utálom a kígyókat. Egy rossz gyerekkori „élmény” miatt… - mondta. Mi, lányok csak hevesen bólogattunk – ismertük már a sztorit.

-          Meg lehet tudni azt a sztorit? – húzogatta a szemöldökét Göndörke.

-          Nem! – vágta rá Brigit, és már pörgetett is. Louison állt meg. – Louis, te valóban répamániás vagy? – kérdezte bátyámtól a – szerintem – tök nyilvánvaló kérdést.

-          Hát persze, hogy iii… NEM! – nevetett Loui. – Azért mert eleresztettem egyszer egy poént, mindenki azt hiszi, répamániám van. Pedig nincs. Jó, szeretem a répát, de azért olyan őrült nem vagyok.

-          Dehogynem! – mosolyogtam, mire egy hajhúzást kaptam. – Aú! – sikkantottam.

-          Később öljétek egymást! – nevetett Zayn. – Lou, pörgess! – Lou így is tett, majd Harryn állt meg.

-          Hú, mi az, amit még nem tudok rólad, Hazza? – vakargatta a homlokát.

-    Sok mindent. – mosolygott titkolózóan Harry. Közben folyamatosan bólogatott és a szemöldökét húzogatta.

-          Akkor mondj valamit! – sipákolt a testvérem. De szerintem és lassan letagadom őt…

-    Például… imádom a plüssmacikat (ezt most csak ilyen légből kapott ötlet :’D – a szerk.)! Na, én pörgetek! – mondanom sem kell, hogy rajtam állt meg. Szuper.

-          Ki vele, Styles! Ne kímélj! – emeltem fel a kezeim.

-          Hmmm… Törpilla…

-          Ne Törpillázz! – szűrtem a fogaim között. De mintha meg se hallotta volna, folytatta a mondókáját.

-       … ki jön be neked legjobban a fiúk közül? – vigyorgott. Tipikus kérdés... Gondolom, majd azt várja, hogy Őt mondom…

-   Hát persze, hogy te Harry… - mondtam bájosan. – DE NEM MA! – nevettem. Erre mindenki felnevetett, csak Böngyi ült durcás képpel a helyén. – Amúgy, mivel a bátyám Louis, ezért nem nyilatkozhatok. – nyújtottam ki a nyelvem.

-          Diplomatikus! – nevetett Stefy. Most én pörgettem.

-        Clio! Miért hívod Nyuszinak Stefyt? – kérdeztem, mikor barátnőmön állt meg az üveg szája. Már egy csomószor kérdeztem, de még sose mondta el.

-          Magam sem tudom. – mosolygott. – Talán mert olyan kis cuki az orra. – nevetett.

-          Ezt megjegyzem, Raszta! – fenyegetőzött Stefy.

Ez ment még egy darabig, mikor Louis mondta, hogy el kell menniük próbálni. Ideadta a VIP-jegyeket, és mondta, hogy mondjuk (mondta, hogy mondjuk XD – a szerk.) Dougnak (aki gondolom majd a „tehervonat” szerepét fogja betölteni), hogy a tesójáék jöttek, és mutassuk fel a jegyeket. Természetesen Maddie is jönni akart, és akkor már Vinny is, így összesen hat jegy kellett, de Louis mindenre gondolt. Amikor otthagytak minket, Stefy és Mads együtt örömtáncot jártak, amíg én, Clio és Brigit megbeszéltünk Vinnyvel, hogy kikészíti a srácokat, kerüljön bármibe is! :)

Mikor úgy gondoltuk, ideje elindulnunk, beültünk Clio kocsijába, és elhajtottunk a helyszínre. Már egy csomó rajongó volt ott, sikoltozva, mindenféle táblákat tartogatva, mi pedig csak mosolyogva mentünk hátulra. Valóban ott ált egy fekete, kopasz, kigyúrt fazon, gondolom Ő Doug. Felmutattuk a jegyeket, és mondtuk, kik vagyunk, de nem akart beengedni. Felhívtam hát Lout.

-          Szia! Doug nem akar beengedni! – mondtam szúrósan.

-        Mondtad neki, hogy a tesóm vagy? – kérdezte a vonal túlsó végéből, miközben hallottam, hogy próbálja elhessegetni Harryt.

-          Igen. A belépőket is bemutattuk, de nem enged.

-          Kimegyek! – mondta, és letette.

-          Már jön! – újságoltam, nem csak a lányoknak, de a biztonsági őrnek is, hadd szégyellje magát!

Louis ki is jött, és bevitt minket, hosszú folyosókon keresztül. Bementünk az öltözőjükbe. Mivel én mentem elöl, egy nem várt meglepetés fogadott…